Izraeli tudósok a tüdőrák kockázatának új szűrővizsgálatát fejlesztették ki, melyhez elég egy egyszerű vérvétel – jelentette be a Weizman Tudományos Intézet. A vérvizsgálat a sejteknek azt a képességét méri, ahogy a genetikai károsodásra válaszolnak – adta hírül az MTI.

Az új módszer az egyes páciensek egyéni DNS-javítási képességén, vagyis annak a három DNS-javító enzimnek az aktivitásán alapul, amelyeken keresztül a sejtek reagálnak a károsodásokra.

Jelenleg a szűrési protokoll a páciensek életkorát és dohányzási szokásait veszi alapul a kockázat megállapításakor. Nem elég azonban ezzel a két tényezővel számolni, mivel azok a szűrések, amelyeket ebben a két populációban végezek, a tüdődaganatok többségét nem előzik meg.

Azokat az embereket, akik nem tartoznak egyértelműen ebbe a két csoportba, általában nem is szűrik, ezért nincsenek tudatában a kockázatnak, így a daganatukat későn ismerik fel és kezdik kezelni.

Fotó: Pxhere photo

A kutatók 150 olyan beteget vizsgáltak meg, akinek az összes tüdőrákos eset körülbelül nyolc százalékát alkotó, úgynevezett nem-kissejtes tüdőrákja volt. A kontrollcsoportban 143 egészséges ember vett részt.

Vérvétel után kiszámolták az egyes résztvevők DNS-javítási eredményét a három enzim aktivitása alapján. Azt találták, hogy a tüdőrákos betegek eredménye alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoporté, ami megerősíti, hogy az enzimek aktivitása a tüdőrák kockázatának erős jelzője, vagyis biomarkere, a dohányzástól függetlenül.

Mi több, a kutatók kimutatták, hogy a gyenge DNS-javítási tevékenység ötször akkora tüdőrákkockázatot takar, mint amennyit önmagában az életkoron vagy a dohányzáson alapulva becsülni szoktak.

A javítási képesség gyengesége azt is megmagyarázhatja, hogy miért alakul ki tüdőrák olyanoknál, akik nem dohányoznak. Az eredmények segíthetnek a korai tüdőrákszűrések hatékonyságát javítani, és talán több embernél felismerik a kockázatot, ami korábbi diagnózishoz és kezeléshez vezethet.

A vérvizsgálat pontszáma elősegítheti a személyre szabott kezelést is azzal, hogy az orvos ennek alapján előre jelezheti, hogy reagál egy beteg az immunterápiára.

Forrás: MTI

Innovációk esetében gyakran előfordul, hogy furcsának, felfoghatatlannak tűnnek első látásra, hallásra. A legújabb izraeli innovációnál is hasonló érzésünk támadhat. Olyan elektromos utak, amelyek menet közben töltik fel a rajtuk haladó autókat?! A New York Times nemrégiben arról írt, hogy egy izraeli startup, az Electreon megtalálta a megoldást az elektromos autók töltési problémáira.

Az Electreon kábelek nélkül töltené fel az autókat. Réztekercseket fektetne az utak alá, amelyek vezetékes kapcsolat nélkül sugárzott energiával töltik fel az autókat. Kezdetben a tömegközlekedés által használt útvonalak alá fektetnének réztekercseket. A technológia felhasználásával Izrael levegője is tisztábbá válna, és az ország importolajtól való függése is csökkenne.

Noam Ilan, az Electreon társalapítója szerint ez az innováció alkalmas arra, hogy elektromos forradalmat indítson el az autózás és a közlekedés területén is.

Az Electreon jelenleg két próbatesztet végez. Tel-Avivban az önkormányzat és a Dan busz társaság bevonásával folynak a tesztelések egy kisebb útszakaszon, amelyet év végéig 1,5 km hosszúra szeretnének növelni. Svédországban, a Gotland-szigeten az elektromos busz mellett egy kamion is teszteli ezt az innovatív technológiát.

Electreon teszt Tel-Avivban

Fotó: Electreon

Az Electreon szerint egy másfél kilométeres útszakasz nagyrészét egy éjszaka alatt fel lehet szerelni a szükséges réztekercsekkel. Egy marógép felszedi az aszfaltot, majd egy másik gép lefekteti a kábeleket, és egyben be is temeti azokat friss aszfalttal.

 Az Electreon tesztjeit az izraeli közlekedési minisztérium is támogatja.

Az izraeli turizmusért felelős minisztérium adatai szerint a múlt héten 82 ezer turista választotta úticéljául Izraelt. A szakemberek rekordévet prognosztizálnak, a látogatók száma várhatóan összesen 4.6 millió lesz. Ez 18 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest, amikor 3.9 millió turista döntött Izrael mellett.

Három éve folyamatosan növekszik a turisták száma Izraelben. Ez annak is köszönhető, hogy jelentős infrastrukturális beruházások történtek, és az ország sokat tesz azért, hogy csökkenjen az izraeli vakáció költsége.

A turizmus részesedése a gazdaságban egyre nagyobb. A szektorban dolgozók száma is növekszik. Az elmúlt 12 hónapban a turizmusból származó bevétel 22.4 milliárd sékel (6.36 milliárd dollár) volt, egy évvel korábban pedig 19 milliárd sékel (5.4 milliárd dollár).

A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói egy 13 éves lány DNS mintáiból és csontmaradványaiból rekonstruálták a 70 ezer évvel ezelőtt élt gyenyiszovai ember csontvázát.

Korábbi kutatások szerint a neandervölgyi és a modern ember egy ismeretlen közös ősből fejlődött ki 800 ezer évvel ezelőtt. 400 ezer éve egy újabb kettéválás következett be. A gyenyiszovai ember csoportja kivált a neandervölgyiből. Ez a csoport ezután Ázsiába vándorolt, míg a neandervölgyi ember nagyrészt Európában maradt.

A gyenyiszovai ember létezését egy 2008-ban az Altáj-hegységben fekvő Gyenyiszova melletti barlangban talált ujjperc alapján állapították meg. Azóta csak kevés gyenyiszovai fosszíliát találtak a kutatók: egy állkapocscsontot, három zápfogat és egy ujjhegyet. A neandervölgyi emberek csoportjából kiváló gyenyiszovai ember DNS-ét a megtalált maradványokból 2012-ben szekvenálták.

A modern -, a neandervölgyi- és a gyenyiszovai ember csontvázának összehasonlítása

Illusztráció: Courtesy; Hebrew University/Maayan Harel

A tudósoknak annak ellenére sikerült elkészíteniük a gyenyiszovai ember teljes csontvázát, hogy nagyon kevés lelet maradt fenn. „Először készült részletes anatómiai rekonstrukció, ami megmutatja, hogy milyenek voltak ezek az emberek. Nagyon hasonlítottak hozzánk” – mondta Liran Carmel, a jeruzsálemi Héber Egyetem genetika professzora.

Az izraeli kutatócsoport kifejlesztett egy technológiát, amellyel megfejtették az ősi DNS-t és a génaktivitást is, ami azért fontos, mert például a békák és az ebihalak génaktivitása különbözik, pedig azonos a DNS-ük. A tudósok szerint a gyenyiszovainak sötét volt a bőre, a szeme és a haja. A génaktivitás feltérképezésével megállapították azt is, hogy a gyenyiszovai ember anatómiailag mennyiben különbözött a modern- és a neandervölgyi embertől.

Gyeniszovai nő arcának rekonstrukciója 3D nyomtatással

Kép: Courtesy; HUJI/Maayan Harel

 A tudósok 56 vonást azonosítottak, amelyben a gyenyiszovai ember különbözött, főként a koponyaformájában. Ez alapján készült el 85 százalékos pontossággal a gyenyiszovai csontváza. A ferde homlok, a hosszú arc, a nagy medence a neandervölgyivel mutat hasonlóságot, de a nagyon széles koponya és a fogazat nagy íve már a gyenyiszovai jellegzetessége.

A 13 éves gyenyiszovai lány csontvázának rekonstrukciójához egy művész közreműködésével készült el a fej és az arc rajza, amelyet a tanulmánnyal együtt tettek közzé a The Cell tudományos folyóiratban

Források: MTI és MFA Newsletter

A világ egyik legkisebb országának uralkodója, II. Albert monacói herceg jól ismert a környezetvédelem iránti elkötelezettségéről. ENSZ és szakmai fórumokon is képviseli a globális felmelegedés elleni küzdelem ügyét. Sarkköri expedíciók tagjaként elérte az Északi- és a Déli-sarkot is, ahol a globális felmelegedés okozta veszélyekre hívta fel a figyelmet. Országát a legmodernebb fenntarthatósági elvek alapján irányítja. Saját alapítványát, a Prince Albert II of Monaco Foundationt (FAP2) is a fenntartható fejlődés támogatására hozta létre.

Monte Carlo, kikötő

Fotó: Peakpx

A Tel-Avivi Egyetem (TAU) és II. Albert monacói herceg alapítványa évek óta együttműködik különböző környezetvédelmi kutatások kapcsán. Főleg innovatív megoldásokra fókuszálnak, és olyan technológiák kifejlesztésén dolgoznak, amelyek megvédik a szennyezést okozó hatásoktól a levegőt, a talajt és az óceánokat – írta a Hello Monaco.

II. Albert Monacói herceg és Prof. Ariel Porat, a TAU elnöke

Fotó: ©Gouvernement Princier – Tel Aviv University

Szeptember elején, a Monacóban megrendezett „The Frenkel Initiative Symposium on Combatting Pollution” környezetvédelmi konferencián több izraeli kutató és környezetvédelmi technológiát fejlesztő vállalat is részt vett. Az eseményen II. Albert herceg együttműködési megállapodást írt alá a Tel-Avivi Egyetem vezetőivel, és kinyilvánították hosszútávú együttműködési szándékukat.

A konferenciát követően II. Albert izraeli üzletemberekkel együtt jelentette be, hogy a 700 éves monacói hercegi palotában üzembe helyeznek egy Watergen készüléket, amely levegőből készít ivóvizet. A Watergent 2009-ben alapították Rishon Lezionban.

A Watergen GEN-350 készülék a levegőből akár 900 liter ivóvizet is képes előállítani naponta

Fotó: Courtesy

Manapság a modern kórházak műtőit könnyen össze lehet téveszteni például egy IT vállalat központjával. A számítógépek és tabletek már fel sem tűnnek senkinek, de egy robotkar vagy egy virtuális valósághoz kapcsolódó eszköz azért még mindig feltűnést kelt. Igaz, már nem sokáig.

Izraelben három olyan orvostechnológiai megoldást is kifejlesztettek és bevezettek az elmúlt években, amelyek nemcsak életet mentenek, hanem egy lépéssel közelebb hozzák az orvostudományt a következő áttöréshez a gyógyászatban.

A Mazor Robotics olyan robotokat fejlesztett ki, amelyek gerinc-és agyműtéteket végeznek. A BeyeOnics terméke egy szemüvegszerű sisak, amely a kiterjesztett valóság segítségével számtalan információt biztosít az orvosok számára a különböző műtéti beavatkozások alatt, főleg kritikus helyzetekben. A Zebra Medical platformjai a mesterséges intelligenciát felhasználva kórlapok, röntgenképek és más orvosi dokumentációk adathalmazait elemezve diagnosztizálják a betegségeket.

Az ENSZ adatai szerint 821 millió, azaz minden kilencedik ember éhezik a világon, és 1 600 000 000 tonna ételt dobunk ki éves szinten. Ennek a felfoghatatlan mennyiségnek a 80 százaléka még ehető lenne. Magyarországon a NÉBIH adatai szerint kétmillió tonna élelmiszer végzi a kukában. Izraelben 2,5 millió tonna étel került fölöslegesen kidobásra az izraeli élelmiszerbank a Leket tájékoztatása szerint. Ennek 50 százalékát lehetne még elfogyasztani. A háztartások is sok élelmiszertől szabadulnak meg, a legtöbbet mégis az éttermek és a szupermarketek dobják ki. Az izraeli SpareEat erre a problémára talált megoldást.

Fejlesztői egy applikációt készítettek, amely a tel-avivi éttermeket, szupermarketeket és kávézókat köti össze azokkal, akik szívesen vásárolnának azokból az ételekből, amelyek egyébként kidobásra kerülnének – írja a NoCamels. Az ételek természetesen sokkal olcsóbbak így, mint teljes áron, a kedvezmény akár 50 százalék is lehet.

Az applikáció augusztusban indult, és 10 nap alatt négyszázan töltötték le. Első körben tizenhat üzleti partner csatlakozott a SpareEat-hez, de a fejlesztők szerint rövid időn belül újabb partnerek is részt vesznek majd a projektben. A rövid távú cél az, hogy a fogyasztók 60 étterem és élelmiszerbolt kínálatából tudjanak választani.

Az applikációt turisták is letölthetik iOS és Android platformra, így ők is kedvező áron fogyaszthatnak finomabbnál finomabb izraeli ételeket.

A daganatos megbetegedések között egyre gyakrabban fordulnak elő a bőrt érintő, különböző szövettani típusba sorolható tumorok. Becslések szerint tízévente a duplájára emelkedik a bőrrákos megbetegedések száma. A legagresszívebb formája a melanóma, amely a bőr pigmenttermelő-sejtjeiből alakul ki. A festékes sejtek miatt a melanóma észlelése viszonylag könnyű. A probléma viszont az, hogy például egy jól látható anyajegy esetében gyakran már megtörtént az áttétképződés a létfontosságú szervekben, főleg a májban és a tüdőben.

A Tel-Aviv-i Egyetem kutatói olyan nanorészecskéket fejlesztettek ki, amelyek bőrrák elleni oltásként szolgálhatnak a jövőben. A biológiailag lebomló polimerekből álló nanorészcskékhez olyan aminosav láncot csatoltak, amelyek a melanóma sejtekben is találhatóak. A tudósok bőrrákos egerekbe fecskendezték a nanorészecskéket. Ezeket az immunrendszer felismeri, ezért megtámadja a melanóma sejteket.

A nanorészecskéket az immunrendszer felismeri és megtámadja a melanómát

Illusztráció: Maayan Harel via Israel MFA

A kutatók három esetben tesztelték a vakcina hatékonyságát. Amikor a tudósok egészséges egerekbe fecskendezték be a nanorészecskéket, akkor nem alakult ki rákos megbetegedés. Tumorral már rendelkező egyedek esetében az oltást immunterápiával egészítették ki. Az eredmény az lett, hogy meghosszabbodott a rákos egerek élettartama. Voltak olyan egerek is, amelyekből az oltás előtt már kioperálták a bőrrákos sejteket, ám áttétek már jelentkeztek náluk. Esetükben az áttét további növekedésé állt meg.

A kutatócsapat: Prof. Helena Florindo, Dr João Conniot, Prof. Ronit Satchi-Fainaro és Dr Anna Scomparin

Fotó: Galia Tiram, Israel MFA via Tel Aviv University Spokesperson

A Tel-Aviv-i Egyetem kutatócsapatának innovatív megközelítése egyelőre csak az állatkísérletek fázisában tart, ám a kutatók bíznak abban, hogy a klinikai fázisban is hasonló eredményeket érnek majd el. Ebben az esetben akár védőoltás is születhet az egyik legagresszívebb rákfajtára, sőt annál többre is. „Bízunk benne, hogy a kutatási eredményeink más ráktípusok esetében is alapul szolgálnak majd a további fejlesztésekhez” – mondta Prof. Ronit Satchi Fainaro.

Az izraeli Start-Up Nation Central legfrissebb jelentése szerint a globális Ipar 4.0 szektor 90 milliárd dollárt tett ki 2018-ban. A területen paradigmaváltás is megfigyelhető, mert a gyártás a „messzi és olcsóból” elmozdul a „helyi és okos” felé - adta hírül a portfolio.hu a Forbes cikkére hivatkozva.

Több mint 200 startup foglalkozik Ipar 4.0 megoldásokkal Izraelben

Illusztráció: Start-Up Nation Central

Izraelben 90 befektetési vállalat (amiből 27 külföldi) 230 startupot finanszíroz, amely „Ipar 4.0” megoldásokkal foglalkozik. Ez 365 millió dollár befektetést jelentett 2018-ban. Emellett 23 fejlesztési központ, 8 startup akcelerátor vagy inkubátor és 11 innovációs központ is erősíti a helyi ökoszisztémát. Az állam 100 millió dollárral támogatja a startupokat. A rekord összegű befektetésnek köszönhetően Izrael a harmadik legaktívabb szereplő lett a startup világban az Egyesült Államok és Kína után.

Ipar 4.0 megoldásnak számít többek között a 3D nyomtatás, a robotika, a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság, az IoT és a felhőalapú IT megoldások. Izrael a 3D nyomtatás területén kifejezetten erős, ezt a technológiát többek közt az elektromos vezetők gyártásában, a műholdak és drónok gyártásában, illetve a szenzorok, antennák gyártásában is használják – írja a portfolio.hu.

Izraeli kutatók választ adtak arra, hogy hogyan termelődik újra az oxitocin a szervezetben - adta hírül az MTI.

Az oxitocint köznyelven akár szeretethormonnak is nevezhetnénk. Ez a hormon felelős például azért a boldogságérzetért, mely a szülőket önti el, amikor ránéznek újszülött gyerekükre, vagy a szerelmespárokat, amikor egymásra pillantanak. Biológiailag azért is fontos az oxitocin, mert kiemelt szerepet játszik mindennapi szociális interakciókban, a szülésben és szoptatásban, a stressz és az étvágy szabályozásában is.

Fotó: Flickr, Carlos ZGZ

Az izraeli Weizmann Tudományos Intézet (WIS) kutatói az eLife Sciences szaklapban mutatták be egy tanulmányban, hogyan töltődik újra az oxitocin az agy bizonyos állomásain, ahonnan aztán kiválasztódik a véráramba.

A kutatók apró, átlátszó zebrahalak agyát vizsgálták. Ezeknél az állatoknál az emberekhez hasonlóan a hormon speciális lipidkapszulákba vagy hólyagocskákba van "csomagolva". Ezek eljutnak a szinapszisokhoz, vagyis az ingerületátvivő területekhez.

Arra jutottak, hogy sós környezetben az oxitocin gyorsan kiáramlik a lipidkapszulából a szinapszisokba és újra feltöltődik, amikor a só is kimosódott. Más kísérletekben a tudósok más molekulákat is megfigyeltek, melyek befolyásolják a hólyagocskák felépülését és szerepet játszanak az oxitocin újratöltődésében.