Április 22-én ünnepeljük a Föld napját. Annak ellenére, hogy egyre inkább felismerjük törékeny és egyedülálló bolygónk védelmének fontosságát, egyre jobban felborítjuk a természetes működésének egyensúlyát. Halmozódnak a környezeti válságok: klímaváltozás, növekvő vízhiány, elsivatagosodás, folyamatos erdőirtás, fajok pusztulása, a biodiverzitás csökkenése, műanyagszennyezés, az élelmiszer-biztonság romlása, a növekvő számú állatról emberre terjedő betegség (zoonózis) megjelenése, és még sorolhatnánk, hogy mely területeken vált szükségessé változtatni. 

Első pillanatra úgy tűnhet, hogy az emberiség elvesztette minden reményét, mert a környezeti károk üteme folyamatosan gyorsul. Ugyan mi idéztük elő a környezeti és klimatikus válságot, de azok is mi vagyunk, akik meg tudják állítani. Helyre kell állítanunk a természetet, a környezetet és az éghajlatot annak érdekében, hogy jobb, egészségesebb életünk és jövőnk legyen. 

Illusztráció (yhh)

Sokan írtak már arról, hogy mit lehet és mit kellene tennünk a különböző területeken. Ez az írás azonban csak Izrael tapasztalatait foglalja össze az éghajlat és a környezeti innovációk terén. Izrael Állam, amely a napokban lesz 75 éves, számos praktikus, könnyen alkalmazható és viszonylag olcsó megoldást kínál napjaink környezeti és éghajlati válságának megoldására. Sivatagi elhelyezkedéséből adódóan az ország természeti erőforrásai és vízkészlete is szűkös, ezért Izraelre a fenntartható megoldások kifejlesztésének élő laboratóriumaként is tekinthetünk. 

Kezdjük a vízzel.

Egy hónapja ünnepeltük a víz világnapját, és sokszor elhangzott, hogy rohamosan csökken a vízkészletekhez való hozzáférés világszerte. Az izraeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a vízkészletek megőrzését széles körű kommunikációs és tájékoztató kampányoknak kell kísérniük, hogy a lakosságot víztakarékosságra ösztönözzük. Szükséges továbbá a szennyvíz minél nagyobb arányú megtisztítása és a mezőgazdaságban való felhasználása: Izrael a szennyvizek 94 százalékát tisztítja, és közel 90 százalékát a mezőgazdaságban használja fel. Izrael városi rendszereiben a vízveszteség minimális, mindössze néhány százalékot tesz ki. Ezek a jó gyakorlatok az Izraelben kifejlesztett technológiáknak és az évek során felhalmozott tudásnak köszönhetők, és a világ nagy részén alkalmazhatók.   

A második terület a mezőgazdaság.

Az izraeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a lehető legszélesebb körben kell áttérni az öntözésre, különösen a magasabb terméshozamot kínáló és jelentős vízmegtakarítást hozó csepegtetős öntözésre. A szárazságtűrő és magasabb terméshozamú növények telepítése, bizonyos területeken a brakkvíz (félsós víz) mezőgazdasági felhasználása, biológiai növényvédő szerek használata, műholdak alkalmazása és a precíziós mezőgazdaság mind hozzájárulnak az élelmiszer biztonság növeléséhez és a természeti erőforrások károsodásának csökkentéséhez. 

Az állati eredetű fehérjék helyettesítőinek területe is létfontosságú. 

Egyrészt növeli az élelmiszer-biztonságot, másrészt csökkenti a természeti környezetre nehezedő nyomást, amelynek jelenleg a legnagyobb eleme az emberi fogyasztásra szánt állatok tenyésztése. Ennek a területnek a fejlesztése nagyon ígéretesnek tűnik az emberiség számára. Egy olyan időszakban, amikor klímaváltozás károsítja a termést, a laboratóriumokban előállított fehérjehelyettesítők csökkenthetik a természetre nehezedő nyomást, és a helyreállítást is lehetővé tehetik. A növényi eredetű fehérjék használatának növelése és az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentése segít az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásából eredő, súlyos környezeti következmények kezelésében is.  

Kevesen tudják, hogy a 75 éves Izrael Állam első miniszterelnöke, David Ben-Gurion a napenergia termelését azon területek között látta, ahol Izrael vezető szerepet tölthet be. Izraelben manapság már több mint 200 vállalat és startup foglalkozik megújuló energiával, energiahatékonysággal és energiatárolással, amelyek elengedhetetlenek a klímaváltozás sikeres kezeléséhez. 

Fiatal kora és viszonylag kis területe ellenére Izrael hatalmas tapasztalatot halmozott fel a félszáraz területeken történő erdőtelepítésben, valamint az erdők megőrzésében száraz és szélsőséges körülmények között. Ez a szakértelem és tapasztalat felbecsülhetetlen értékű egy olyan világban, ahol naponta szólnak a hírek erdőtüzekről és hőségtől, szárazságtól, betegségektől pusztuló erdőkről. 

Illusztráció (yhh)

Az izraeli vállalatok, akár a magánszektorhoz kötődnek, akár a kormányzathoz, egyre inkább részt vesznek a környezeti válság megoldásában. Több mint 1300 vállalat és startup tevékenykedik a klímainnováció területén, például több tucat kínál technológiát a szén-dioxid megkötéséhez. Mások a műholdak és a távérzékelés területén dolgoznak. Vannak, akik mesterséges intelligenciát alkalmaznak az illegális fakitermelésnek potenciálisan kitett területek előzetes felkutatására, még mielőtt kivágnák a fákat vagy leégnének. Időjárás-előrejelzéssel is többen foglalkoznak, közösségi hálózatokat, műholdakat igénybe véve és természetesen éghajlati modelleket használva. Ez csak néhány példa és terület, ahol Izrael tapasztalatot szerzett, és amelyekkel segítheti a világot. 

A Föld napja alkalmából meg kell említenünk az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak 17. pontját is, amely az együttműködésről szól. Az éppen zajló és a küszöbön álló kihívásokat ugyanis csak együttműködéssel, jó gyakorlatok megosztásával és tapasztalatcserével tudjuk legyőzni. Izrael nemcsak készen áll rá, hanem kezdeményezi is az együttműködést a Föld kincseinek megőrzése érdekében.

Yacov Hadas-Handelsman, Izrael Állam nagykövete, korábban az izraeli Külügyminisztérium fenntarthatóságért és klímavédelemrért felelős különmegbízottja

Az írás a www.vg.hu oldalon is megjelent 2023. április 21-én.