Nagyhatalom. A kényszer, a kockázatvállalást ösztönző kultúra, valamint a kormány és a kockázati tőke szimbiózisa tette Izraelt innovációs nagyhatalommá - beszélt a siker összetevőiről Danny Biran, az Izraeli Innovációs Hatóság alelnöke a Manager Magazin 2018.szeptemberi számában.
Az öntözés területén számos innováció származik Izraelből, mert az ország vízhiánnyal küzd, de sok technológiai újítás indult a hadseregtől is, mert Izrael a világ egyik legveszélyeztetettebb országa. Segít a kockázatvállalást támogató kultúra is. Ha sikeres akarsz lenni, muszáj kockáztatnod, de nem tudsz kockázatot vállalni, ha a bukástól való félelem vezérel. Az országban pedig nem félnek hibázni. Tavaly 600-zal nőtt a startupok száma: 1400 jött létre és 800 szűnt meg, ám a becsődölt vállalkozások dolgozói közül sokan már egy új cégnél fejlesztenek. „Ha korábban egy becsődölt startupnál dolgoztál, nálunk ezért senki nem tekint vesztesként rád. Valószínűleg tanultál a hibádból, talán nem is a te hibád volt, csak kockáztattál, ami jó.” Ez az izraeli kultúra része, amit Danny Biran, az Izraeli Innovációs Hatóság alelnöke szerint nehéz másolni. A harmadik sikertényező a kormány és a kockázati tőke gyümölcsöző kapcsolata, amit az utóbbi évtizedekben fejlesztettek tökélyre. A kilencvenes években még egyáltalán nem volt jelen a kockázati tőke Izraelben. Ekkor a kormány elindított egy tőkebevonzó programot 100 millió dolláros állami kerettel, amely olyan sikeresnek bizonyult, hogy a kockázati tőke értéke tavaly már meghaladta az ötmilliárd dollárt.
„Nem számít, ha a legjobb tech cég vagy Izraelben, az egész világon a legjobbnak kell lenned”
Bár alapkutatásra az állam is áldoz, a finanszírozást alapvetően a magántőkére bízzák. Az állam csak ott avatkozik be, ahol a piac egymaga nem boldogul, ahol a privát befektetők nem szívesen vállalnak rizikót, mert hosszabb idő kell a nyereség kitermeléséhez. Ilyen terület a mezőgazdaság, az élettudományok vagy az egészségügy. De az állam ekkor is projekteket és nem cégeket támogat. Más tehát a kockázati profiljuk és az időhorizontjuk, éppen ezért jól kiegészítik egymást a kockázati tőkével, a szinergiából pedig az egész gazdaság hasznot húz. Még a kudarcból is. Az elvégzett fejlesztések, az új technológia, a tapasztalat ugyanis nem vész el, ha egy starup becsődöl. A tudás hasznosítható egy másik helyen, a folyamatból tovagyűrűző hatás révén a gazdaság végső soron profitál, ezért magas a bukási arány mellett is megéri a startupszférát támogatni.
És hogy mik a tipikus buktatók? Az innovációs projektek magas kockázatúak, előfordul, hogy a piac még nem elég felkészült a technológiára. Emellett az izraeli piac – a magyarhoz hasonlóan - nagyon kicsi. „Nem számít, ha a legjobb tech cég vagy Izraelben, az egész világon a legjobbnak kell lenned” – hangsúlyozza Biran. A nyereségességhez exportálni és növekedni kell, mert a globális piacon mindenki mindenkivel versenyez. „Egyértelmű, hogy Magyarországnak vannak innovatív szakemberei” – mondja Danny Biran. Szerinte már most is vannak jó magyar startupok és egyetemek, s egy innovációra fókuszáló kormány. Ha a kockázati tőke támogatásával kialakít egy befektetői ökoszisztémát, bárkivel felveheti a versenyt.
Az Izraeli Innovációs Hatóság alelnöke lát potenciált a magyar gyártóiparban, mert az ágazatnak világszerte szüksége van olyan technológiákra, mint az IoT, ipar 4.0 vagy az előrejelzésen alapuló karbantartás. Kitörési pont lehet a járműtechnológia is, az önvezető autók magyarországi tesztelése izraeli szemmel is fontos terület, nemcsak azért, mert technológiai és szabályozási kérdés is egyben, hanem mert Izraelben több cég is foglalkozik önvezető járműtechnológiai fejlesztéssel, így lehetőség kínálkozik az együttműködésre. Az innovációs piacon tehát teremhet babér a magyaroknak is, de az izraeli modell másolása helyett a saját útját kell megtalálniuk a sikerhez.
A blogposzt forrása: Manager Magazin, 2018. szeptember, 60. oldal, szerző: Kadlót Tibor
