Napra pontosan egy évvel ezelőtt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök történelmi látogatást tett Budapesten. Találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel és a V4-országok vezetőivel. Az esemény új fejezetet nyitott Magyarország és Izrael bilaterális kapcsolataiban. Ma Jeruzsálemben találkozik a két miniszterelnök. A politikai és stratégiai együttműködési lehetőségek mellett ezúttal is napirendre kerülnek a gazdasági kapcsolatok.
Az elmúlt egy évben számottevő előrelépés történt Izrael és Magyarország, illetve Izrael és a V4-országok gazdasági kapcsolataiban. Több szektorban is kirajzolódtak az együttműködési lehetőségek. A közös nevező az innováció. Ez persze nem meglepő, hiszen Izrael a csúcstechnológia egyik fellegvára. A kutatás-fejlesztés területén globális vezető szerepet tölt be, GDP-jének 4,3 százalékát fordítja erre. A csúcstechnológiához kapcsolódó iparágak a gazdaság fontos és kiemelt szereplői. A munkavállalók 8,3 százaléka dolgozik ezen a területen. A GDP 12 százalékát a high-tech adja, az exporttevékenység pedig 43 százalékban kötődik hozzá.
Június közepén Izrael és a V4-országok képviselői az innováció területén folytatott képzési együttműködésről szóló megállapodást írtak alá Jeruzsálemben. Izrael egyrészt nagyra értékeli a visegrádi országok Izraelbe vetett bizalmát, másrészt biztos abban, hogy ez az együttműködés olyan szinergiákat fog létrehozni, amelyek növekedést eredményeznek a közös innováció területén.
Az innovációnak és a technológiai fejlesztéseknek fontos szerepük van a két ország kapcsolataiban. Orbán Viktor tavaly a magyar–izraeli üzleti fórumon kifejtette, hogy a világgazdaságban új korszak kezdődött. A siker legfontosabb feltétele, hogy az új technológiákat minél gyorsabban bevezessék a gazdaságba, a miniszterelnök ezt nevezte az izraeli és a magyar gazdaság közötti érintkezés legfontosabb pontjának. A KSH adatai szerint Magyarországon 172 izraeli irányítású leányvállalat működik, amelyek több mint 4500 munkavállalót foglalkoztatnak. A magyar kormány az NNG vállalattal és a Teva cégcsoporttal stratégiai partnerségi megállapodást kötött, és mindkettő számottevő innovációs tevékenységet folytat.
Szintén június közepén tartotta idei ülését a Magyar–izraeli Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság. Ohad Cohen társelnök, az izraeli gazdasági és ipari minisztérium kereskedelmi biztosa szerint a sikeres kormányközi kooperációval legalább azonos fontosságú törekvés az üzleti élet szereplői közötti kapcsolatfelvétel támogatása, ösztönzése. A delegációk a zalaegerszegi autóipari tesztpálya helyszínén is egyeztettek a magyar–izraeli együttműködések lehetőségeiről. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a vegyes bizottság társelnökeként szorgalmazta, hogy a felek mielőbb töltsék fel közös projektekkel a két ország ipari kutatás-fejlesztési társfinanszírozási együttműködési alapjának 1 + 1 millió euró értékű keretét. A plenáris ülés végén megerősítették a kétoldalú kapcsolatok élénkítése melletti elkötelezettséget, és meghatározták, hogy többek között kutatás-fejlesztés, innováció, ICT és digitális technológia, űrtechnológia, közlekedés és az automatizált vezetés fejlesztésének területén kívánnak együttműködni.
Mivel Izrael és Magyarország is nagyhatalom a vízgazdálkodás területén, a szakemberek itt is biztató együttműködési lehetőségeket látnak. Ezekről az izraeli nagykövetség meghívására Alex Furman professzor, a Technion vízgazdálkodási intézetének igazgatója tájékozódott Budapesten.
Július elején a Tudományos és Technológiai Konferencián elhangzott, hogy a következő időszak EU-költségvetésének egyik nyertese az innováció lesz, és az ebből adódó lehetőségeket Magyarországnak nemzetközi együttműködésben kell kihasználnia. Ennek keretében Budapesten járt az Izraeli Innovációs Hatóság nemzetközi ügyekért felelős alelnöke. Danny Biran az izraeli ökoszisztéma jó gyakorlatait osztotta meg magyar diplomatákkal, valamint kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó szervezetek képviselőivel. Elmondta, hogy Izraelben a kutatás-fejlesztésbe invesztált pénzek nagy része a magánszektorból származik, de az alapkutatásokra a kormányzat is tetemes összegeket fordít. Danny Biran találkozott a startupvilág szereplőivel, akikkel arról is beszélgetett, hogy hogyan lehet a képzési-akadémiai rendszert a gazdaság nyelvére lefordítani, és az állam miként tudja ösztönözni a startupokat.
Kónya Judit, Izrael Állam Nagykövetségének gazdasági titkára
Az írás a Világgazdaság üzleti napilap 2018. július 19-ei számában jelent meg.
