A víz az egyik legfontosabb természeti kincsünk. A Föld kétharmadát víz borítja, ám ennek csak 2,7 százaléka édesvíz, ami alkalmas emberi fogyasztásra. Az ENSZ adatai szerint a világ népességének 40 százaléka érintett a vízhiány különböző formáiban. Több mint kétmilliárd ember kénytelen nem biztonságos vizet fogyasztani és 4,5 milliárdan nem részesülnek biztonságosan menedzselt köztisztasági szolgáltatásban. „A világot fenyegető vízproblémák miatt évente több száz milliárd dollárt kellene költeni új technológiák bevezetésére” - mondta Áder János köztársasági elnök a napokban megrendezésre kerülő Víz Világfórumon Brazíliában. Az államfő szerint a víz mára élet-halál kérdésévé vált, a klímakatasztrófák pedig már nem a jövő, hanem a jelen problémái.
Izrael sokáig komoly vízhiánnyal küzdött, hiszen az ország 60 százaléka sivatag. Mára viszont globális vízgazdálkodási központtá vált. Több innovatív vízgazdálkodási technológiát is kifejlesztettek az elmúlt évtizedekben. A legismertebbek a vízszűrés, a sótalanítás és a csöpögtető öntözés. Izrael a vízkészletében 86 százalékát hasznosítja újra, és ezzel világelső, messze megelőzve a többi országot.
Izrael büszke a vízgazdálkodási tapasztalataira, ezért a fejlett vízgazdálkodási technológiáját több országgal, köztük Kínával, Indiával, Brazíliával, az Egyesült Államokkal és Jordániával is megosztotta már. Magyarország és Izrael között is több területen vannak vízgazdálkodási együttműködések annak ellenére, hogy a két ország vízkészlete között jelentős különbség van. Egyetemek és vállalatok közösen vesznek részt fejlesztési és innovációs programokban, átadva Izrael és Magyarország kiemelkedő tudását, tapasztalatát.
Egy év alatt több mint 1500 szakértő vett részt az Izraeli Külügyminisztérium kötelékébe tartozó Mashav vízgazdálkodási programjaiban
Benjamin Netanjahu budapesti látogatásakor is szóba került a vízgazdálkodás témaköre, ezért szakértői szinten további előrelépésre lehet számítani.